3. Zúzmara félmaraton 2018.01.14.

2018. január 14. vasárnap 10:00 órakor startolt a 3. Zúzmara félmaraton a Hungexpo és a Kincsem park területén, 1863 indulóval. Abszolútban 410. lettem, a 691 női induló közt pedig a 40. helyen sikerült beérkeznem az 1 óra 49 perc 19 másodperces idővel. 10 percet sikerült javítanom az előző két évi Zúzmara eredményemen, pedig a körülmények nem voltak jobbak, mint tavaly vagy tavaly előtt. Volt minden, ahogy egy Zúzmarán lennie kell: csúszós vagy jeges felületek a Hungexpo területén lévő aszfalton, átjárón; friss porhó ill. félig avagy teljesen olvadt hó; hólé, sár, dagonya és pocsolyák a lovin; rengeteg kanyargás-tekergés. Az idén is az Albertirsai út volt a legjobban futható. Ez nem az a pálya, ezek nem azok a körülmények, ahol PB-t próbál futni az ember. Ahhoz képest csak 4 perccel maradtam el az eddigi legjobb félmaraton eredményem mögött, és ennek nagyon örülök, mert azt mutatja, hogy jó úton haladunk az edzőmmel a téli alapozásban :)
És akkor a részletek: hát, időjárás előrejelző nem leszek, azt hiszem. Azt gondoltam, az idén a lovin némi dagonya, az aszfalton jégmentesség várható, sem hó, sem eső nem lesz, és plusz 1 fok, remélhetőleg szél nélkül, kósza napsütéssel. Nos, ebből az lett, hogy vasárnap reggelre virradóra több centi hó esett. A 0 fok körüli hőmérséklet és a korábbi napok esőzése miatt a lovin az idén volt a legnagyobb locs-pocs. Konkrétan a csobbanás elkerülhetetlen volt. Akadt kis jeges, csúszós felület is a Hungexpo területén, nem annyira durva, mint 2017-ben, inkább, mint 2016-ban. Szél sajnos volt egy pici, és a 0 fok körüli hőmérsékletben elég kellemetlenül is hatott. Emlékszem, még a verseny előtti héten az edzőmmel beszélgettük – akkor még 5 fokot ígértek a meteorológusok és kósza napsütést -, hogy megint sort-pólóban kellene futnom. Én mondtam, hogy a Balcsin kicsit fáztam így az 5 fokban, háromnegyedes nyári futósnacit vállalnék be lábszárvédővel és hosszú ujjú technikai pólóval. Aztán ahogy módosultak az előrejelzések, és már csak 0 fokot ígértek, úgy döntöttem, hogy a háromnegyedes nyári futónaci tetejére felveszem még a sortom is, és a hosszú ujjú technikai póló tetejére húzok még egy rövidujjút is. Aztán mikor megérkeztünk a helyszínre, és elmentem bemelegíteni az előbb leírt szerelésben, és egy szélátfújásos részhez értem, akkor eldöntöttem, hogy én szűk két órát nem kockáztatok alulöltözve, nem akarok egy tüdőgyuszit, kell még egy hosszú ujjú pamut póló réteg is, és egy vászon fülvédő a fülemre. És ez a kombó így tökéletes volt :) Nem fáztam egyáltalán, a szélátfúvásos részeken sem, nem volt melegem sem, nem zavart a végén rám eső hó sem, mert a finishben még sűrű apró szemű hóesést is kaptunk egy fél órára :) Ja, napot egy szemernyit sem láttunk, végig sötét, masszív felhők takarták az eget. Viszont a fák és bokrok gyönyörűek voltak a friss hótakaró alatt :)?
A férjem a 3. zónába nevezett be, ennek is valahová a közepére álltam egy régi kedves kollegámmal még a multis időkből, Benda Ferivel :) Nem furakodtunk előre, ahogy besűrűsödött a zóna előttünk, megálltunk. Ő is megerősíthetné, hogy előbbre kellett volna mennünk. Ő 1 óra 39 perc alatt ért be, én 1 óra 49. De ha én azt mondom, rengeteget kellett előznöm, mert nem a sebességünknek megfelelő helyről startoltunk, akkor ő mit mondhatna? ;) Meg is beszéltük után a férjemmel, hogy ezentúl most már mindig a 2-es zóna végéről indulok. A Balcsin nagyon bejött ez a választás, nem nagyon kellett előzgetnem, szépen haladhattam együtt a futókkal, akik körülvettek. Most viszont megint végig az egész versenyidő alatt előztem. És különösen a startnál szorultam be több kilométerre, ahol még előzni sem lehetett.
Az edzői instrukció erre a versenyre az volt, hogy az első felét 180-as pulzus alatt kell megcsinálnom, jelentsen ez bármilyen sebességet, második fele mehet kicsit 180 fölé, de csak ésszel. Használjam ki a frissítőpontokat, ne cipeljek magammal se zsákot, se kulacsot, 1-1 korty folyadékot igyak a frissító pontokon, ha szükségét érzem. Csak egy ultra könnyű övtáska lehet nálam, benne max. egy zselével, a magam megnyugtatására, de jó lenne, ha nem is ennék közben, egy félmaratont meg lehet csinálni evés nélkül, és végül is már másfél hónapja így is edzek, menni fog.
Mivel a Zúzmara a 2018-as 3 ultra előtt egy tét nélküli edző verseny volt most számomra, és nem is PB-s a pálya, mindent be is tartottam, nem úgy, mint novemberben a Balcsin… És nagy örömmel konstatáltam, hogy az első 10 km sem tötyögés volt, mert akkor is tudok 5.x perc/km-ben futni, ha nem engedhetem 180 fölé a pulzusomat :) És amikor 10.5 km után rákapcsolhattam, örömmel éreztem, hogy élvezem, és nem pukkadtam még ki, van bennem tartalék, és még ha rákapcsolok is egy gondolomnyit, akkor sem megy a pulzusom 182-183 fölé, nem döngeti a 185-186-ot, mint még az év első felében. És elég volt a frissítőpontonként 1-2 korty víz, nem dehidratálódtam, nem volt semmi bajom. És nem nyúltam végül a magam megnyugtatására cipelt zseléhez sem, mert bár 18 km-nél egy furcsa könnyűség kapott el, és azt éreztem, hogy most már kifogytak a szénhidrát készleteim, és átálltam valami más forrásra, és talán ott lehetett volna betolni egy zselét, de akkor már csak 3 km volt hátra, és olyan jól mentem, nem akartam vacakolni kesztyűben a zselé bontogatásával, elpakolásával. Ja, és papírzsepivel sem kellett küzdenem, mert minden körben a férjem, aki végig szurkolt nekem, adott egy újat :) Szóval nem szakadtam meg, jót futottam, mondhatni örömfutás volt :) Lehetett volna ennél még egy kicsit erősebb második fél, de akkor nem élveztem volna ennyire. 18 km-től már vadul előztem, még a befutónál is :) Jó érzés volt, hogy nekem még ennyi tartalékom van, hogy így le tudom hagyni a mezőnyt. Most először sikerült a verseny második felében gyorsabban futni :) Köszönöm az edzőmnek az eddigieket is, hát még ami ezután jön :) Sajnos a Zúzmarás technikai pólót neki kell ajándékoznom a férjemnek, mert pályafutásom során először, elfelejtettük átvenni a rajtcsomagot a verseny hetében, itt a rajt előtt vettük át a helyszínen, és már csak férfi M-es póló volt, ami rám akkora, mint egy XXL-es hálóing, keresni kell benne, mint azt a csatolt fotókon láthatjátok :-D A férjem kapta meg ugyanilyen okokból a Sárvár 12 órás pólómat is, meg a Nightrun Maraton-os polómat is, mondta is, hogy lassan már azt fogják hinni róla, hogy profi futó, pedig nem is :-D Jó volt összefutni veletek verseny előtt: Benda Ferenc és felesége, Lakatos Éva és gyerekei, Parragh Dániel és nővére :) És nagyon jólesett, hogy az edzőm felhívott utána és jól kifaggatott, és együtt örültünk a sikernek :) Köszönöm a férjemnek, hogy kifuvarozott, mindenre figyelt, segített, fotózott, szurkolt, velem volt, hazafuvarozott, és még egy regeneráló masszázst is kaptam tőle, hogy holnap ne legyen gond megtartani a 3 jógaórámat, megmasszírozni a 3 masszázs kliensemet, kismamákat, anyukákat, és estére még a karácsonyi/névnapi Nia ajándék órán is tudjam ropni a táncot :)



Kövess minket a Facebook-on!